A GDD rövidítés az angol Game Design Document – magyarul talán: játéktervezet-dokumentáció, vagy egyszerűbben játék specifikáció – kifejezést takarja, és nem más, mint egy szöveg, egy egyszerű dokumentum.
Minden játék, vagy egyéb projekt fejlesztésének előfeltétele.
GDD a gyakorlatban
Na de mi is szerepel ebben a GDD-ben, azon belül, hogy minden?
- Játék neve, ismertető
- Célközönség, célkitűzések
- Célzott platformok
- Célnyelvek, ha többnyelvű lesz
- Monetizációs politika, elvárások – tehát pl. freemium modell, jutalmazott reklámok használatával
- Célzott grafikai stílus, referenciák, élő példák, hasonló játékrendszerek
- Scene-ek – magyarul talán “felvonásnak” lehetne fordítani. Pl egy scene-nek számít a főmenü, egy másiknak a térkép nézet, egy harmadiknak a csata jelenet, stb…
- Választási lehetőségek – pl játék indítása előtti opciók, beállítások, stb…
- Játékmechanika
- Célok
- Jutalmak
- Game Over feltételek
- Fejlődési lehetőségek
- Pályák
- Multiplayer – ez egy külön fejezetet érdemelne
- Mentési lehetőségek – ha vannak
- Később várható fejlesztések – későbbi updatekben várható elképzelések
Mennyire kőbe vésett a GDD tartalma?
Eléggé. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincs lehetőség módosításra, vagy kiegészítésre. Persze, hogy van! Hiszen ez egy több hónapos – akár éves – kaland, senki sem láthat előre minden részletet. Ésszerű(!) határokon belül nagyon is bővíthetőek/módosíthatóak az elképzelések, máshogy nem is lehetne.
Amelyik részlet nem meghatározott, de a fejlesztő számára elég információt tartalmaz, azt a fejlesztő legjobb tudása, illetve bevett eljárások alapján valósítja meg.
Egyszerűbben: pl a dokumentumban nem kell szerepelnie annak, hogy milyen színű legyen egy gomb, ezt a készítő “automatikusan” a stílus irányelveket figyelembe véve legjobb belátása szerint készíti el jól.
GDD jelentése
A vállalási szerződés, pont úgy, mint bármely más iparban, itt is védi a megrendelő érdekeit.
Meglepő módon azonban nem csak az ügyfelet védi, hanem a fejlesztőt is. Nehéz lehet ezt elsőre elképzelni, de nagyon is jellemző, hogy a megrendelő a fejlesztési idő alatt rengeteg új ötlettel jelentkezik (“feature creep”). Normál esetben ezzel semmi gond nincs, hiszen senki sem jövőbelátó, sok lehetőség csak később fedi fel magát.